Több forrás (Lányi György, Horn-Zsiliszky, Dokoupil,) szerint e halfaj tartása és tenyésztése könnyĂť. Nos nálam valahogy nem így nézett ki. ElĂľször is a bĂľvebb irodalom híján próbálgatásokból s érdeklĂľdésbĂľl indultam neki a tartásnak. Nyár folyamán (2008) kaptam egy sereg halat kb. 9 darabot, ami sajnos mind nĂľstény volt. Ezeket beleraktam egy kis 25 literes medencébe, megsóztam a vizüket kb. 1 kiskanál/10 liter, de néha még nagyobb koncentrátum is volt. A halak egy része elpusztult, tünetek lesoványodás, uszony-összehúzódás, apátia. Õsszel kaptam 2 hímet, amelyeket beraktam közéjük. Ekkor volt 6 nĂľstényem és 2 hímem. Ez mind a 25 literesben volt (az akvárium további lakói: Neoheterandria elegans, Poeciliopsis prolifica, garnélák, csigák). Ezután úgy döntöttem kettébontom az állományt, hátha jobban fognak nĂľni illetve szaporodni. 2 nĂľstényt és egy hímet betettem egy nagyobb 70 literes medencébe, ahol egy kis rész direkt nekik mĂťanyag hálóval el volt választva. Ebben a medencében már volt fĂťtés. Sózás továbbra is maradt, 25 fokon voltak. Ez a medence több növénnyel rendelkezett és volt benne egy szĂľlĂľtĂľke is. A víz enyhén barnás emiatt. Ebben medencében volt még Heterandria formosa, Poeciliopsis prolifica, Phalloceros caudomacultaus reticulatus, Limia vittata, Poecilia wingei, Girardinus metallicus, Xiphophorus nezahualcoyotl ivadék és 2 Corydoras valamint egy Ancistrus. a Cnesterodonok viszont hálóval el voltak választva a többiektĂľl, és csak az ivadékokkal voltak együtt. A halak viszonylag sĂťrĂťn voltak. A decik meg elkezdtek lesoványodni… nem tudtam mi volt a gond, az eleség grindálból, fagyasztott cyclopsból és Sera micropánból állt.
Lényeg, hogy láttam, valahogy nem érzik jól magukat. Emiatt áttettem Ăľket egy másik helyre, mégpedig a papagájplattis és guppis akváriumba, és melléjük tettem még egy nĂľstényt az eredeti 25 literes helyrĂľl. Itt a hĂľmérséklet már 23-24 fok volt, napi 12 óra megvilágítás. Ebben a medencében is sĂťrĂťn voltak a halak, szóval a nitrátszint megemelkedhetett. A 3 nĂľsténybĂľl pár hét alatt kettĂľ elpusztult, a hím és egy nĂľstény megmaradt, viszont ez a nĂľstény is lesoványodott! Az eledelük fagyasztott cyclopsból és daphniaból, valamint lemezes tápokból állt. Valahogy egyik eleség se tetszett nekik. A legutolsó nĂľstény, amelyik legkésĂľbb lett kivéve az eredeti 25-ösból volt a túlélĂľ, viszont neki is beesett a hasa. Szerencse folytán azonban észrevettem, hogy jobban ízlik neki a Spirulina lemezes. ValószínĂť, hogy az eredeti 25 literes medencében azért vannak jó kondícióban a halak, mert ott gyakrabban kapnak Spirulina algát a garnélák, így Ăľk is ehetnek. Az eredeti 25-ös akváriumban fokozatosan a sózás is megszĂťnt, mert melléjük került 3 Phalloceros caudomaculatus reticulatus, amelyeknek egy bizonyos forrás szerint (szlovák akváriummagazin 14. száma, 68. oldal) nem ajánlatos a sózása. Tehát a sózást elhagytam, a vizet meg cserélgettem, így a sókoncentráció folyamatosan csökkent. Ez a decemmaculatusok számára lényegében nem okozott változást.
Jelenleg tehát 2 nĂľstény és egy hím jól érzi magát: Térfogat 25l, ph 7-7,5, keménység 18 nk, hĂľmérséklet 23-25 C fok, fény, tetĂľablak, Talajból – építkezésrĂľl származó kisméretĂť fehér kavicsok (2-3 mm) 2 cm vastagon, dekorációnak platánfakéreg, tölgylevél – mindkettĂľ a garnélák miatt ,vízcsere kb 2-3 hetente 30-50 százalék legalább 48 órát állni hagyott csapvízzel, levegĂľztetés, szivacsszĂťrĂť.
Még egy fontos megjegyzés, a halak a kis akváriumban rendkívül félénkek, általában háttérben vannak és visszahúzódóak, míg a 85 literben a guppik és papágájplattik közt sokkal bátrábbak, gyakran együtt úsznak a többi hallal, de azért annyira nem bátrak és energikusak mint a guppik. Tenyészteni mindezidáig nem sikerült sem az egyik sem a másik akváriumban, remélem a közeljövĂľben ez is sikerülni fog.

Csongár Gergely